[7-1]
Nevezési Adatlap:
Neved: Lexi
Lovad Neve: Be My Darling
Fajtája: angol telivér
Az én szerelmem: Tudjátok... ha egy lovas szerencsés, akkor az életében megtalálja A LOvát. De ez tényleg szerencse? Ebben már kételkedem... 11 éve lovagolok, 6 éve kerültem abba a lovardába, ahol most vagyok. Második alkalommal felültettek egy 4 éves, sovány, izabellafakó kancára, akit Blonde-nak hívtak. Nagyot nevettem a nevén, anyuval együtt, hisz a hintalovamnak, akit 3 évesen kaptam szintén Blonde volt a neve :D Ez a SORS :D Mikor megismertem a történetét, ami nem volt a legfényesebb, én majdnem sírtam mikor hallottam, azt mondta, hogy ezt a lovat akarom lovagolni amíg itt van! Meg is történt.. hetente többször ültem rá, egyre mélyebb lett a kapcsolatunk. Aztán az osztrák gazdája elvitte egy évre. Hiányzott, de voltak más lovak, akiken lovagoltam. Aztán gazdátcserélt a ló, visszajött. Hihetetlenül boldog voltam! Onnantól fogva elválaszthatatlanok lettünk. Belekóstoltunk a szabadidomításba, párszor versenyeztünk... olyan kapcsolat jött létre köztünk, amiről sokan csak álmodnak. Hihetetlen volt, hogy bármit megtett amit kértem. Ha a tesóim ültek rajta ő volt a világ legszelídebb lova, noha amúgy mások féltek tőle, mert állítólag nem lehetett lovagolni, én ilyenkor mindig feltettem rá a kötőféket, felültem rá szőrén és megmutattam, hogy de, lehet! Ugyanolyan volt mint én, csak lóba. Aztán eljött a nap... Eszti, az edző írt egy sms-t: Blonde eladó. Sírva hívtam fel anyut.. nem tudtam beszélni, ezért letettem a telefont és elküldtem az sms-t.. a szüleim megpróbáltak mindent.. de nem tudták megvenni. Most egy éve, hogy nincs velem. Basszus nem hiszem el.. most is folynak a könnyeim.. Miután elvitték, hónapokig nem ültem lovon.. Abba akartam hagyni.. Nem bírtam felülni más lóra. Ha fel is ültem, le akartam szállni.. Most is.. hiányzik a lelkem egy darabja... Nem hittem el soha senkinek hogy ha elvesztenek valakit, akkor a lelkükben, a szívükben ott van az űr... Én a mai napig érzem.. Mióta elvitték, egyszer láttam. Nagyon messze van tőlem. Akkor megismert. Hihetetlen volt hogy odajött hozzám. Odabújt. A gazdájával néha beszélek.. Megint eladó... nem tudom hogy eladta e azóta... félek megkérdezni. De az biztos. hogy ő örökre az én lovam lesz. Soha nem fogok még egy lovat úgy szeretni ahogy őt. És lehet bármilyen full extrás ugró lovam.. Nála jobb lovam soha nem lesz. Annyira hiányzik! Íme pár kép rólunk
(első közös lovaglásunk 6 éve )
Képei:
|
Bocsi, a VAJ linkelést kihagytam, szóval:
Chili
|
Nevezési Adatlap:
Neved: Chili
Lovad Neve: Rosenkrantz Beauvoir
Fajtája: arab telivér
Az én szerelmem: mivel sehol nem lovagoltam túl húzós ideig(most egyáltalán nincs is lehetőségem rá), és rengeteg helyen megfordultam már több-kevesebb ideig, itt is- ott is megszerettem lovakat, így elég nehéz most a döntés, hogy kit mutassak be nektek. Talán aki a legjobban belopta magát a szívembe, és aki ott is marad mindig, az egy El Topsail Remedy nevű gyönyörű májsárga fiatal quarter kancuska. Tavaly voltam táborban az El Bronco Ranch-en, ami máig az otthonom, annak ellenére, hogy nemtudom, mikor fogok lejutni megint, de nagyon hiányzik. Volt ott már egy kedvenc lovam, a Vihar, de őt más alá osztották be arra a hétre, szóval szinte szabad kezet adtak nekem a választásban, hogy kin szeretnék ülni. :D Így esett a választásom rá, bár még sosem ültem rajta könnyebb lett volna egy olyan lovat választani akivel már van tapasztalatom, de nagyon megfogott a gyönyörű színe és a kiállása is. Hát, az első pár lovaglás alkalmával nem volt túl könnyű dolgom Topsaillel (hívóneve, Topsail Whiz a szintén gyönyörű májsárga apuci után szabadon), az oktató közben közölte velem, hogy még nincs beszoktatva pályára (hordókerülés és szlalom) és velem csinálta először. :DDD Nem voltam még túl tapasztalt, pláne nem ahoz, hogy pályára szoktassak egy kb. 4 éves csikót, így az elején annyira túlhajtottam, hogy teljesen felpörgött az agya és az oktatómnak kellett helyretennie mert már veszélyes volt rám is, többször majdnem leestem. Szégyelltem is magam egy kicsit, azthiszem ekkor jött meg az eszem és minden egyes lovaglás alkalmával kezdtem beleadni mindent és úgy éreztem, hogy szép lassan fejlődik én is, és ő is. Vele éltem át az első esésemet lóról, vagyis egészpontosan lóval. :D osztályban vágtáztunk amikor megbotlott, és elesett, vele ugye én is. Szerencsére nem esett rám, de ahogy felálltam, rögtön odamentem hozzá, hogy jól van e. Mivel az oktatóm szerint is minden rendben volt, kiborítottam a csizmámból a homokot és visszaültem. Emlékszem, én is remegtem, meg ő is. Előtte még sosem ültem ilyen fiatal csikón, de nála kezdtem igazán ráérezni, milyen is az a bizonyos összhang ló és lovas között, amiről mindenki beszél ; máig is ő a legmeghatározóbb ló az életemben, tőle tanultam a legtöbbet és nagyon hiányzik. (: nem valószínű, hogy mostanában viszont látom, de nagyon hálás vagyok neki mindenért.
a hét elején:
és 1 héttel később, szerintem látszik, mennyivel összeszedettebb ő is és én is:
Képei:
|
Nevezési Adatlap:
Neved: Sidny
Lovad Neve: Nala
Fajtája: Morgan Horse
Az én szerelmem: Sajnos nekem nem adatott meg egy valos paci, ezert is nevelek gp-n. Mindig szerettem volna egy lovat, de varosban lakunk es nagyon nehezen es dragan lehetne osszehozni a dolgot. Voltam lovagolni es azonnal beleszerettem az egeszbe, szabadnak ereztem magam azzal a loval, akivel 5 perce ismerkedtem meg. Mindig is nagy allatbarat voltam, kutyam mindig volt/van. Gp-n mindig szerettem a ritka fajtaju lovakat es valahol lattam a TV-be egy Morgan pacit. Azonnal elkezdett ra fajni a fogam es valahogy be is szereztem egy kiscsikot. Gyonyoru volt es sok jo eredmenyt ert el. Mindenki dicserte, hogy mennyire szep, aranyos es ha tudtam minden versenyre beneveztem. Mikor kicsi voltam, lehet hulyenek nezni de az volt az en kis elmeletem, hogy a szurke (feher) pacik a kislanyok, mig a feketek a fiuk es a barna a gyerek xD Na igen.. meg semmivel nem voltam tisztaba. Azota imadom a szurke lovakat, viszont a feketeket is. De ha egy kislany meg szurke is vagy egy fekete kisfiu annak csillagos otos, mert ugye ez igy volt a kis fejembe. Nos, Nala szurke kislany es gyonyoru. A kepei alapjan szinte elkepzelem milyen lehet. Egy olyan paci aki imad szabadon vagtazni, rendkivul baratsagos es jatekos. A csikos kep pedig nagyon szep.. ordit rola milyen jo anya lehet, gondoskodo es figyelmes. Az emberekkel szinten jol kijon a kepek alapjan, tehat jol ossze lehet vele dolgozni. Ha valosagban is az enyem lenne, minden titkomat megosztanam vele, ahogy a kutyusommal is es rengeteg idot toltenenk egyutt. Imadnivalo!
Képei:
|
Neved: Dacii
Lovad Neve: Freckled Warrior
Fajtája: Angol telivér
Az én szerelmem: Nos, az én szépségem neve Remény, aki egy saját ló. Furioso fajtájú és 7 éves. Most lesz január végén, hogy két éve a saját lovamnak tudhatom. Mi mi kapcsolatunk nem éppen úgy alakult, hogy első látásra meglátom, és megszeretem. Én őt, már 3 éve ismerem, de mikor még nem volt az enyém, nem lovagoltam rajta, csak mikor kimentem a lovardába, akkor láttam, és simogattam. Már akkor láttam, hogy gyönyörű, és magas (pontosabban 175 cm). Két évvel ezelőtt szólt a lovarda tulajdonosa, hogy eladó Remény. Igazából, csak azért, mert az akkori gazdája nem tudta tovább fizetni a tartását. Összesen egy hetet adtak arra hogy meg lehessen nézni, vagy kipróbálni, máskülönben küldték volna el egy olyan helyre, ahol rosszil bánnak vele. Én azon nyomban kaptam a lehetőségen, és elmentem kipróbálni. Teljesen furcsak volt ráülni, mivel az akkori lovam, max 145 cm volt. A helyzet, viszont nem volt zökkenőmentes. Díjlovaglásra van/volt képezve, de én ugrásra kerestem lovat. Azalatt az egy hét alatt, hihetetlenül sokat könyörögtem anyáéknak, hogy vegyük meg, míg végül megadták magugat, és az enyém lett. De cserébe, meg kellett válnom az akkori lovamtól. Ekkor kezdődtek a nehézségek. Minden egyes ember, aki látta Reményt régebben, azt mondta, hogy rossz ló. Nem lehet vele bírni, főleg ha ugrásra akarom használni. Még azt is kitalálták, hogy műtve voltak a lábai, és lehetetlen a, hogy ugrassak vele. (Az állatorvos megvizsgálta, és ő mondta, hogy semmi baja.) Így telt el az első év. Próbálgattuk egymást, és jó kapcsolat alakult ki kettőnk között. Végig kiálltam mellette, és csak azért is meg akartam mutatni azoknak akik kételkedtek bennünk, hogy képesek vagyunk rá. A 2. évünkben nekikezdtünk az ugratásnak. Az út nem volt könnyű, de most eljutottunk arra a szintre, hogy díjugrató versenyeken vegyünk részt. És igen, képes ugrani! 110 cm-es pályákon megyünk végig. Most, a lehetetlen lovamból, egy FőnyeRemény lett. (Ezt azok az emberek mondják, akik kételkedtek bennünk.) Erre képes a szeretet. Mindent megtesz amit kérek tőle. Amilyen hatalmas a termete, akkora a szíve. Amikor meglát, nyerít, és odajön hozzám, hogy puszit adjon. (Arcra, kézre bárhova.) Kötőfék, és kötelek nélkül követ. Ezenkívül a jellemvonása tökéletesen olyan, mint én.
Szerintem ennyi elég a mi kis történetünkről, jöhetnek a képek:D Pluszba megemlíteném, hogy összesen 3 saját lovam van, de jelenleg ő a legeslegkedvencebb. (Ezt a többieknek nem szabad elárulni.:))
Képei:
|
Neved: Milka
Lovad Neve: Gallo Simpatico
Fajtája: Quarter horse
Az én szerelmem: Az én szivem szerelme Szeder. Fekete -elvileg- 6 éves FrízxNóniusz kanca. A kapcsolatunk elég rosszul kezdődött, tavaly novemberben. 1 hónapja, hogy eladták az akkori szívszerelmem, de szerettem volna elkezdeni a lovakkal való földimunka megismerését. Erre a feladatra Szedert jelölte ki edzőm. Nagyon félt, egyáltalán nem bízott bennem, végig sunyított, kihozni alig tudtam a legelőről, plusz még a gumiszőnyeget sem ismerte, illetve etetésnél szépen lefejelt. Féltette a fülét, a lábait, majdnem mindenét. Majd' 1 órás szenvedések után sikerült feljutnunk a körkarámba és elkezdeni a földi alapokat. Nehezen adja meg magát, vezető típus. Valahogy április környékén sikerült többet foglalkoznom vele. Többször ültem rajta, a körkarámot kihagytuk és többet járok hozzá a legelőre is. Ez a rosszul kezdődő kapcsolat ma ott tart, hogy bárhol vakargathatom, nem érdekli, a lábait is szépen feladja, illetve már a legelőn becsatlakozik. Persze a jelleme megmaradt: ő egy igazi hisztis picsa, nehezen hagyja ott a "szerelmét" (egy akhal herélt). Kupectől szerzett ló, valószínűleg verték is - sőt, szinte biztos. A sunyítását sem hagyta, ez már csak az ő védjegye: mindenre rásunyít, teljesen mindegy, miről van szó. Nehezen bízik meg az emberekben és a legelőn sem az a társasági egyed. Lerövidítve, azért szerelmem ez a kicsi kanca, mert rájöttem, teljesen olyan, mint amilyen én is vagyok. :]
Képáradat következik~
Képei:
|
[7-1]
|