[10-1]
Sosem volt erősségem a korán kelés ez alól pedig a mai nap sem volt kivétel. Mire kiértem a loviba a fittebb emberkék már végeztek az első lovukkal. Ilyen téren szerencsés voltam, hiszen nem kellett még ennél is korábban kelnem ahhoz, hogy időben végezzek a lovaknál. Mivel már bőven elmúlt 8, ezért Pheno már a karámjában legelészett. Leakasztottam a karámról a vezetőszárát, majd bementem hozzá. Szerencsére nem kellett egyáltalán kergetnem, igaz nem jött oda hozzám, de egy helyben megvárta még odamegyek hozzá és rácsatolom a vezetőszárat a kötőfékére. Már ilyen fiatalon is elég erős ménjellegel rendelkezik, ezért általában egy pálcával szoktam vezetni, hogy mikor kezd túlságosan is embereskedni a tudtára tudjam adni, hogy még mindig itt vagyok mellette és még mindig én vagyok a főnök. Kikötöttem két oldalról az istálló folyosóra, majd felnyergeltem, miután lepucoltam. Kint még húztam egyet a hevederen, majd felszálltam. Mára egy egyszerű lelovaglást terveztem, ugyanis terepen egyedül még nem voltam vele, egyből pedig nem akarom lesokkolni, tehát majd összebeszélek valakivel, hogy jöjjön ki egyik nap terepre velem. Hosszabb száron a pályára sétáltam vele. Persze pakolta magát, de mivel semmi rossz mozdulata sem volt rám nézve, ezért hagytam egy ideig hagy produkálja magát. Mikor viszont eljött a munka ideje finoman jeleztem neki a sarkammal, hogy ideje komolyra venni a dolgot. Lendületes ügetésbe kezdett. Alakzatokat meg egyszerű díjlovas elemeket; hátralépés, oldallépes - csináltam vele, majd beugrattam vágtába. Ebben a jármódban többet dolgoztam vele, ugyanis az energiája végtelen én pedig szerettem volna alaposan megdolgoztatni. Járóiskoláztam meg cavalettiztem is vele. Mivel mindig is féltette a virgácsait, ezért gyönyörűen emelte a lábacskáit. Miután végeztünk hosszú száron visszasétáltam vele, leszereltem és adtam neki tápot. Miután megette pedig visszaengedtem a karámjába huligánkodni.
|
Reggel arra ebredtem, hogy erosen fazom, viszont nem hanyagolhatom el a lovaimat. Gyorsan elkeszultem, feloltoztem retegesen es mar indultam is az istalloba, ahol a lovak ismet nyihogassal koszontottek. A fu deres volt es bar a szel nem fujt, csipos ido volt. Erezni lehetett, hogy a nyarnak vege. A ket kiscsikomhoz mentem oda elsokent, hogy ellasam oket es kiengedjem egy par orara. Vegul 10 percre ra kiengedtem a nagyokat is. Majdnem mindenki azonnal vagtaba kezdtek, bemelgitettek kidolgozott izmaikat. Az istallo macsoja, Carlito udvarolgatott egy cseppet, de miutan a kanca visszautsitotta vette a lapot es inkabb magaval foglalkozott. Nyugodtan hagytam oket legeleszni, kesobb pedig johetett a galopp edzes a palyan. Szeretem ha a lovaim mindig toppon van, viszont tudom hol a hatar es sosem lepem at a hatart, nem eroltetem meg oket tulsagosan. Loveless izgatottnak tunt a mai napon, a palyan pedig nagyon jol teljesitett, amiert meg is kapta a jutalom repat. Elegedetten mentunk vissza. Ahogy telt az ido lassan mindegyik pacimat edzetten a szokasos idoben, a szokasos modunkon. Kesobb az istalloba megkaptak a szokasos "wellnesst". Csutakolas, szeretgetes, fesules, majd a vastag kis takaro.
|
EGY ÁTLAGOS NAP A LOVARDÁBAN
Hűvösebb volt az idő, mindössze 18 fok körül mozgott a hőmérő mutatója. No sebaj, felvettem a lovaglós pulcsimat egy lovaglónadrágot és a már kissé megkopott, agyonhasznált munkás lovaglócsizmám és elindultam kifelé az udvarra. Ahogy kiléptem az ajtón elsőnek a nyergeshez mentem. Beérve levettem London kötőfékét és egy vezetőszárat és máris indulok érte a legelőre. Útközben láttam, ahogy Lexi vezeti be Goldyt. Goldy egy igen impozáns megjelenésű csődör. Szépen követi Lexit ahogy az istálló felé ballagnak. Gondolom lovagolnak majd.
- Lexi, szia! –odakiáltottam, majd köszöntem.
Visszaköszönt és már indultam is, hogy behozzam a legelőről Londont. Mára egy kis terepet terveztem kikapcsolódás gyanánt, melynek remélem a drágám is örülni fog. Ahogy elértem a fehér festékkel lekent, fából készült kerítéshez London már jött felém. Kinyitottam a karám ajtaját és én is elindultam felé. Igen… már megint… az én kis életkém szeret azzal tréfálkozni, hogy elindul felém és mire eljutnék odáig, hogy megfogom a nyakát, hirtelen hátat fordít vagy kikerül és elmegy mellettem. Most az utóbbit játszotta. Szerencsémre mikor visszanézett rám gyorsan oda tudtam ugrani és elkapni a nyakát, így nem kellett percekig szenvednem a befogásával.
- Mi az életkém. Mókás kedvedbe vagy? – vetettem oda és London, mint ha megértette volna bű bánó fejjel nézett rám és hozzám nyomta az orrát. Most próbálja menteni a helyzetet. Rácsatoltam a kötőfékre a vezetőszárat és elkezdtem kifelé vezetni a karámból…
… Nem akartam odabent felszerelni, ezért kintre kötöttem ki, ahová megkértem egy lovászt, hogy hozza ki a felszerelésünket és a csutakolós dobozkám. Londonnak nem erőssége az egy helyben állás, ezért kissé nehéz dolgom volt. Végre rákerült a nyereg is és már csak hevedert kellett húznom és indulhattunk is. A lovardát egy hátsó kis ösvényen hagytuk el, ami az erdő felé vezet. Londonon már érezhető volt, hogy alig várja, hogy kirobbanjon és vágtázzon. Rövidebb száron egy jó darabig léptünk, majd mikor beértünk az erdőbe egy szélesebb ösvényen enyhén megkocogtatom a lábammal az oldalát és lassabb ügetésre ösztökéltem. Ügetésre… mint ha a fának beszéltem volna… Nem tettünk meg kb. 10 métert ügetésbe, máris éreztem, hogy fokozatosan gyorsulunk. Nem lesz ez így jó. Rövidebbre fogtam a szárat és lassítani kezdtünk, aminek ahogy elnéztem az én kis drágám nem nagyon örült, mivel máris húzta a fejét szárért könyörögve. Egy jó darabig ügettünk, majd visszafogtam lépésre és egy kisebb elágazódásnál jobbra fordultunk. Persze London máris tudja, hogy a partra akarom levinni. Annak ellenére, hogy a telivérek nem szeretik a vizet, ő mégis imád a parton lenni és majdnem nyakig belemenni a vízbe. Jó az tény, hogy úszni nem szeret, de már ez is haladás. Ismét ügetni kezdtünk és csak a parttól kb. 1 kilométernyire fogtam vissza lépésre. Már én is alig vártam, hogy kiérjünk, London meg kifejezettem már kezdett megfeszülni. Ahogy látóhatáron belül volt a part ügetésre fogtam és kiérve szárat adtam neki és hagy menjen. Nem is rossz… szépen megnyújtja a vágtaugrásait. Ahogy éreztem, hogy kezd lassulni, visszafogtam ügetésre és visszakanyarítottam. Lentebb mentünk a parton, teljesen addig, hogy a patáját ellepje a víz. Ismét vágtáztunk, ám most már a vízben. Hazafelé kerülő úton mentünk…
… Ahogy beértünk a lovarda kapuján láttam, hogy egyre nagyobb az élet. Már Domcs, Dacii, Tau és Marie is lovakkal voltak. Mindenki tette a dolgát, így mi is bementünk az ápoló helyiségbe. Leszerszámoztam és lekeféltem Londont. Kapott egy nagyobb darab répát és elindultam, hogy kicsapjam a legelőre a többiekhez és meglátogassam a másik újdonsült szerelmem Rainyt. Kifelé vezetve az istállóból hallottam, ahogy Marie és Tau arról beszéltek, hogy hamarosan új eladó lovak fognak érkezni. Kíváncsian várom őket, mert szeretnék majd egy packót még London mellé. Ahogy elértünk a legelőhöz, bevezettem a karámba lecsatoltam róla a vezetőszárat és a kötőféket és megsimiztem. Ritka pillanatok egyike… London bújt hozzám, és ha levettem róla a kezem kereste azt. Tud ő néha cuki is lenni… Az én kis drágaságom. Megpusziltam az orrát, majd elindultam a csikókarámokhoz. Rainy Aetherrel együtt játszott. Egy darabig a karám oldalára felülve néztem őket, majd bementem a karámba. A csikók annyira tudomást se vettek rólam, Rainy annyira odajött, hogy megszagolta a tenyerem egy picit megsimogattam a fejét, aztán ment vissza Aetherhez. Viszont a mami legalább odajött. Doll az arcomba nyomva az orrát üdvözölt. Igen én is szeretlek, köszi… Ahogy elnéztem a dolgokat esélyem sem volt, hogy ma megszeretgessem a picinyemet, így Dollt megdögönyöztem aztán elindultam a ház felé. Mivel rengeteget kell tanulnom a jövő hétre, így fogtam a cuccom és mindenkitől elköszönve, akivel találkoztam elindultam hazafelé, azon gondolkodva, hogy holnap mit is csináljak. Lovaglás, vásárlás a csajokkal, vagy akár pihi otthon.
© KRISTEN & LONDON, RAINY ©
|
Gondozom a Passion Play lakoit! :) Minden a regi lett es ez a nap is ugy telt mint az osszes tobbi. Minden paci mast akart, En pedig ehhez mar reg hozza vagyok szokva, ugyhogy mindenkinek kielegitem az igenyeit. Kitakaritottam az istallot, kaptak friss szenat es vizet. Lecsutakoltam a szerelmeimet, lekefeltem oket, mindenki kapott a kedvenc csemegejebol es ki is engedtem oket egy kicsit a levegore csutakolas elott. Kesobb betakargattam oket.
|
Gondozom a Passion Play lakoit! :) Mivel 2 napra el kellett vallnom toluk, igy nagyon orultek mikor vegre visszatertem az utamrol es megpillantottak. Latni lehetett a szemukben azt a hianyt, melyet az enyemben is es ugyan azt a szenvedelyt. Mindenkit alaposan lecsutakoltam, megszeretgettem.
|
Gondozom Cel-t. (az az igazság ,hogy vagy 8 mondatot írtam ide és én hülye másolás nélkül elküldtem ,újraírni meg nem fogom mert lusta dög vagyok. na majd legközelebb ...)
|
Gondozom a Passion Play lakoit! :)
Ma sikerult korabban kijutnom hozzajuk. A fu deres volt meg es eleg hideg is volt. Viszont a lovakat ez egy cseppet sem zavarta, koveteltek a tegnap kapott figyelmet es gondozast. Beletellet nehany oraba mire vegeztem. Ma egy kis takaritast is vegeztem, hogy tiszta helyuk legyen, mivel ez is rendkivul fontos. Kicsereltem a tegnapi vizuket friss vizre, friss szenat is kapott mindenki. A legmohobb ma Loveless volt, ugyanis mindent elfogyasztott, kiveve egy kis vizet. Persze le is dolgozta az edzesen, ugyhogy hozta a formajat. Carlito megint turelmetlenkedett, Silver King nyugodtan vart a sorara, Nala ismet figyelemre es szeretetre vagyott es Baby G. volt ma az aki vagtazott mint az orult. Mikor vegeztem mindennel, megszeretgettem mindegyik pacimat, mert mind kedvesek voltak szamomra, majd alaposan betakargattam oket, elvegre jon a rossz ido.
|
Gondozom a Passion Play lakoit! :)
Amint bementem az istalloba, minden paci izgatottan vart a sorara. Carlito volt a legturelmetlenebb, aki folyton nyeritett. Spot vagtara vagyott, Silver setara es egy kis friss levegore, Baby G egy kis gyakorlasra es Nala a szeretetemre. Miutan mindenki megkapta ami neki jar, johetett a csutakolas, kefeles es a tobbi. Mind elveztek a felfrissulest. A kedvenc csemegejuk sem maradhatott el, kinek repa, kinek alma a kedvence. Friss szenat mindenki kapott, ahogyan vizet is. A felszereleseiket megtisztitottam, vegul pedig mindenkit betakartam.
|
[10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés